Végre Barni integet! Igaz még mindig esetleges az új tudománya, de azért a ma reggel könnyfakasztó volt. Miért is?
Nos, hetek óta tanítgatom a pápázásra. Eleinte még integetett is, igaz szinte kivétel nélkül számunkra kevésbé fontos embereknek. Majd rászokott arra, hogy este a fürdőkádban integette el az aznapi adagot egyszerre. Néhány nap után azonban erről is leszokott. Ennek ellenére mi kitartóan ismételtük a reggeli szertartást, amikor Boci munkába indul. Minden reggel kikísérjük apát a lépcsőházba, aki a lépcsőfordulóban megáll és integet. Barnit persze minden jobban érdekli a pápázáson kívül, így egyre lemondóbban pillantottunk össze reggelente Bocival.
De ma! Mivel Barnival mi még éppen reggeliztünk, mikor Boci indult, így a ma reggeli kísérés elmaradt. Barni az etetőszékben ült, és amikor Boci integetve búcsúzott tőle az előszobában állva, ő széles mosoly közepette integetett a kis kezével. Bocival mindketten annyira meglepődtünk, hogy fél pillanatra lefagytunk, de aztán gyorsan újra pápázásra buzdítottuk. Ő pedig vihogva újból integetett!
Hát bevallom, megkönnyeztük:o)))