Ez is eljött! Mármint, hogy nélküle, teljesen máshol kell aludjak, aludjunk. Persze Apának már nem volt akkora újdonság, mert amikor anyukámnál voltunk kétszer 1 hétig megtapasztalta milyen.
A szülinapi meglepetésem egyik fele az volt, hogy július 9-én egy napot és egy éjszakát a Szent Orbán erdei wellness fogadóban romantikázunk, szigorúan kettesben. Barni így szombat délelőttől másnap délelőttig Nagyi és Napa kényeztetését élvezhette Kismaroson.
Azért az én uram előrelátó volt, mert nem mentünk nagyon messzire, bár Nagyirtáspusztán alig-alig volt térerő.
Élveztük a nap minden percét, bár igaz, az agyam egy kis szeglete mindig a gyerekem körül forgott. A lelkem mélyén tudtam én, hogy minden rendben van, hiszen ismerem a fiam. Másrészt gyakorlott nagyszülők "felügyelték".
Szóval mi nagyon jót pihentünk, és romantikáztunk. A Szerelmem további meglepetéssel is készült -rózsaszirmokkal teleszórt szoba, hűtött pezsgővel- amitől könnyekig meghatódtam. Nehéz egy anyai szívnek ezt bevallani, de ránk fért egy kis rövid gyereknélküliség.
Na persze másnap alig vártam, hogy Kismarosra érjünk. Nagyon izgultam a viszontlátás miatt, de Barnit láthatólag nem hatotta meg a dolog, ugyanúgy evett, aludt nappal és éjjel is, ahogyan egyébként szokott. Amikor megérkeztünk és meglátott bennünket azért elmosolyodott, de ennyi. Hát... őszintén az egyik szemem sírt, ami másik nevetett.
De remélem így is marad, és a későbbi, másfél éves kor körüli időszakban, amikor a gyereknevelési könyvek szerint minden gyerek nagyon anyafüggő lesz, szóval akkor sem lesz majd túlzottan anyás és mindig örömmel megy a nagyszüleihez.
