Az mindig is egyértelmű volt, hogy Barni imádja a vizet. A babaúszásaink azonban nem mindig sikerültek jól. Ennek elsősorban a nappali alvás-mizéria az oka. Mert ugye az Murphy törvénynek is beillik, hogy ha úszni megyünk tuti nem alszik eleget a gyerek. Így a foglakozás felére elfárad, és aztán már csak nyűglődünk.
Nos, azért is tartottam a mai naptól, amikor is víz alatti felvételeket készítettek. Már jó előre beharangozták, és úgy döntöttünk megpróbáljuk. Ráadásul Nagyi és Napa is bejelentkeztek, hogy megnéznék Barnust úszás közben. Hát mondanom sem kell egész nap izgultam, hogy mi lesz ebből? A délutáni alvásért megküzdöttünk, 3-kor nem sikerült elaludnia, így adtam még neki egy félórát, de utána könyörtelen voltam. Rimánkodott kb 20 percet, de végül úgy bealudt, hogy kezdtem attól tartani ébresztenem kell, hiszen úszás előtt még uzsizni is kellett. Nem bíztam ugyanis a véletlenre, ha nem álmos, akkor nehogy az éhség gyötörje és azért legyen nyűgős.
Szóval pontosan ébredésre megérkeztek a nagyszülők is, én pedig teljesen indulásra készen álltam. Így kényelmesen meg tudtunk uzsonnázni is, sőt még arra is volt időnk, hogy a foglalkozás előtt a hempergőben Barni játszon egy kicsit. Sőt az attrakcióra Boci is odaért, így igazi családi heppening kerekedett!
Borzasztóan büszke vagyok a fiamra! A legjobb úszásunk volt a mai! Lehet, hogy Barninak kell a közönség? Olyan volt, mint egy kis hal, és úgy ugrott a medencébe, mintha mindig is ezt csinálta volna.
A DVD majd december elejére lesz készen, de addig is néhány fotó (by Napa) ízelítőül:
