Ma van Advent első vasárnapja. Imádom ezt az időszakot és azt csak most érzem igazán, hogy miért is kell egy hónap, hogy igazán varázslatossá tudjuk tenni a karácsonyt. Eddig is nagyon készültem az ünnepre, de most! Tudom Barni egyelőre még nem fog fel semmit az egészből, de akkor is érzi, és ezt az érzést csak én, mi a családja tudjuk neki átadni.

És persze beindult a családi barkács- és kézműves szakkör is! Én kötök, illetve kötöttem, mert már készen is vagyok. Kb 20 év után egy fából készült hóembernek kötöttem sapkát és sálat, hogy meg ne fázzon odakinn a lépcsőházban:o))) Mert a hóember, amolyan ajtónálló, 'Isten hozott nálunk' figura. A figurát Napa faragta, Nagyi festette, én pedig ruháztam. Neve még nincs, de biztosan kitalálunk majd valamit. Ilyen lett:

De Nagyi és Napa itt nem adták fel, Barni kapott egy Mikulást is, aki éppen a rénszarvasnak dőlve szunyókál. Ez Barni szobájának ablakpárkányára került - nem bírtam ki Miklós napig és kitettem. Barni pedig áhítattal nézi és csicsereg neki. Van rajta 6 kis akasztó is, ami a jövőben jó szolgálatot fog tenni, hogy az Adventi naptár ajándékos zsákocskáit felakasszuk rájuk.

És persze csakúgy, mint tavaly, Bocival mi is alkottunk. Mivel tegnap nem szedtünk fenyőt, ma meg nem voltunk itthon, így csak este készült el az asztaldíszünk. Barni már aludt, mikor sor került az első gyertyagyújtásra. Az idei asztaldíszünk ilyen lett:

Emlékszem tavaly azt mondtuk Bocival, hogy az adventi várakozás időszaka nekünk igazi várakozással fog telni, hiszen már nagyon izgatottak voltunk Barni születése miatt. Amikor tavaly az első gyertyát meggyújtottuk, nem is gondoltunk, hogy nem is kell olyan sokat várnunk Tökire és a második gyertyát már hármasban gyújthatjuk meg.

Barni csütörtökön 1 éves lesz! Én meg készülök ezerrel, azt sem tudom hol áll a fejem!Ünnepi menü, torta, ajándékok és még egy csomó egyéb - mondjuk a jövő héten jön a Mikulás is!

Mostantól nekünk minden Advent így kezdődik majd, egy igazi ünneppel, Barni szülinapjával.